JAAAAJ...Holnap lesz az államvizsga. Már nagyon izgulok!!! Most átismétlem a tételeket, aztán ebédelek a Zsófival (a tesómmal), hazajövök, kiírom amit kell Libériáról és a kongói események időrendiségéről, átnézem a bibliográfiát, és még egy kicsit a tételeket...már alig várom, hogy holnap túl legyek rajta.

Megint emlékeztem az álmomra. Először az volt, hogy a Kinga és S.Z. eljöttek hozzánk Kanizsán, és a nagyszobába beültünk, hogy megnézzük S.Z. legújabb filmjét. A címére nem emlékszem, de az volt kiírva az elején, hogy "AVERAGE produkció". A film tetszett, mert a Makulátlan elmére emlékeztetett. Egy srácról szólt (aki hosszú hajú volt, és fejpántot hordott, fehér póló felé pedig egy világos farmeringet viselt kigombolva) és arról, hogyan tudja ez a fiú úgy megerőltetni az agyát, hogy visszakerül egy régi korba. Aztán mindig visszatér a mostani időkbe. Az egyik múltbeli utazása során lehetősége lesz arra, hogy átváltozzon "jóképűre", de ő nem él ezzel. Ez a film egyik mondanivalója. S.Z.-ra néztem, és mosolyogva bólogatott, hogy lám lám!

A második álom sokkal szörnyebb volt. Kanizsán volt az is, az Anyu vasalt a konyhában, és éppen a Zsófinak adott fiúfogási tanácsokat. Bementem, és rám sem hederítettek. Akkor észrevettem, hogy az Anyu mögött, a tűzhelyen, ahol azok a főző kesztyűk szoktak lógni, most egy hatalmas, fekete, szőrös pók lógott. Nagyon féltem, és kiabálni kezdtem, hogy meg kell ölni. Az Anyuék meg sem hallottak. Megdermedve meredtem a pókra, és azt gondoltam, ha most megmozdul, én elájulok a félelemtől. Ekkor azon kezdett járni az agyam, hogyan lehetne megölni. Meg kellene mérgezni, dehát hogyan etet meg az ember egy pókot? Aztán arra gondoltam, ha lecsapná az ember a lábait, csak elpusztulna. Aztán eszembe jutott, hogy biztos nem csak 1 van a lakásban. Ekkor annyira féltem, hogy felébredtem. A karom el is zsibbadt, mert nem mertem megmozdulni.